A kreativitást sokan csak másodlagos dolognak tekintik, pedig az életünk során talán az egyik legfontosabb képességünk. Ezt a képességet már kisgyermekkorban el tudjuk kezdeni fejleszteni különböző játékokkal. Magát a játék tevékenységet meglehet közelíteni pszichológiai oldalról is, amely szintén a gyermek fejlődését szolgálja. Erre a legjobb példa Piaget játékelmélet, amely a gyermeket életkor szerinti szakaszokba osztályozza.
A kézműves játékok.
A kézműves játékok nagyszerűséges általában az egyszerűségükben rejlik. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, fakocka, gyurma, agyag stb. Mind fejleszti a gyermek készségeit. Játék során megtanul türelmesnek lenni és koncentrálni. Fejleszti a kézügyességet, a szem-kéz koordinációt valamint egyéb kognitív folyamatokat.
A játék a gyermek alapvető, aktív tevékenysége. A játék fejlődése jól tükrözi a személyiség fejlődést, nyomon követve ezáltal a gyermek érzelmi, értelmi, szociális fejlődését. A játék mozgatói a természetes szükségletek, amelyet a feszültség átmeneti csökkenése és újratermelődése, és erős érzelmi töltés jellemez.
A készségfejlesztő játékok hatása gyermekkorban.
Játék közben, amikor nem sikerül elsőre valami, megtanulja elviselni a kudarcot, újra megpróbálja, nem adja fel. Ez a készség nagyon fontos lesz a későbbiekben. Akár párválasztásról, akár a munkáról beszélünk.
A kudarc elviselése mellett, a fejlesztő játékok megtanítják a gyermeknek helyén kezelni a sikerélményt. Ha csinál valamit és az sikerül jó érzéssel tölti el és későbbiekben ezt az érzést próbálja keresni.
A készségfejlesztő játékok hatás felnőtt korban.
Nem fog megriadni a kudarctól, hogy esetleg a kiszemeltje visszautasítja, és ezért meg sem próbálja, vagy elvállalni egy munkát – habár megvan hozzá a képesítése – mégsem érzi magát elég jónak, inkább hagyja elveszni a lehetőséget, hanem ha elsőre nem sikerül, akkor nem adja fel, megpróbálja máképpen hátha úgy jó lesz.
Önbizalmat ad, fejleszti a kreativitást. Megtanítja arra, hogy a dolgokat több szemszögből nézze, több szempontot is figyelembe véve. Bármilyen munkát végez az ember, mindenben fontos szerepet játszik a kreativitás, az önállóság. Ha egyéni vállalkozásról beszélünk, akkor pedig elsődleges szempont.
Párkapcsolat terén is fontos szerepe van. Nem engedi, hogy a kapcsolat ellaposodjon. Mindig ki tud találni valamit, amivel megtudja akadályozni az elszürkülést. Az ilyen emberek általában sugárzó, központi szerepet töltenek be a társaságokban.
Ezért fontosan a kézműves játékok, képesség fejlesztő játékok. Nem fog mindig minden elsőre sikerülni. Megtanít arra, hogy megtalálja a módját, hogy többféleképen is elérje a céljait. Ha nem sikerül, akkor akár teljesen erőről kell kezdenie felépíteni.
A szülő szerepe.
Természetesen nagyon fontos a szülő szerepe a folyamatban. Aki mellette van és ösztönzi. A legjobb, ha kezdetben együtt csinálják, egyrészt mert ez egyfajta biztonsági érzetet ad a gyermeknek, főleg ha a szülőnek sem sikerül esőre.
Másrészt erősíti a kapcsolatot a szülő és gyermeke között, az együtt töltött minőségi idővel. Minél többet játszunk együtt a gyermekünkkel, ő annál több időt fog velünk tölteni idős korunkban.
A játék fejlődése nemcsak spontán folyamat, hanem pedagógiai tevékenységünk egyik legfontosabb pillére. A spontán játékon keresztül kezdeményezni tudunk, a mi kezdeményezés olyan ismeretek birtokába juttatja a gyermeket, hogy azok más módon tovább tudják folytatni spontán játékaikat. Ezt alkalmazzák az óvodában is. Annakidején mi a főiskolán úgy tanultok, hogy A Lewin-féle vezetési stílusok kísérlet Módszerek.
A gyermeknek a szülő a „minta” az ő attitűdjét követni. kimutatások szerint, gyermek sokkal tanul abból, hogy mit tesz a szülő, mint abból, hogy mit mondd neki.
Én rendszeresen gyurmázom együtt a kislányommal, azon szoktunk versenyezni, hogy ki tud szebb csigákat készíteni. Minél többet játszunk együtt ilyen kézműves játékokkal, annál gyakrabban bizonyulok én ügyetlenebbnek. A feleségemmel festeni szoktak, vannak olyan festővásznak, amiken rajta van a kép és fel van osztva kis részletekre, amikben számok vannak. Minden szám, egy színt jelöl. Ehhez nagy türelem kell és kézügyesség, de a végeredmény nagyon szép.
Kézügyesség fejlesztése otthon? Vágjunk is bele!
Hogy is tudjuk fejleszteni gyermekünk kézügyességét otthon? Igazából szinte bárhogyan, ahol a kezét kell használnia. Ezt finommotorika fejlesztésének hívjuk. A lényeg a fejlesztő folyamat során, hogy kis lépésekkel haladjunk.
A kisgyermek intézményesített környezetben leghamarabb óvodás kora vége felé találkozik. Amikor megtanulja, hogy kell fogni a ceruzát helyesen, színezőket színeznek, rajzolnak.
Mit ne tegyünk!
Ne adjunk finommotoros fejlesztő szándékkal színezőt a gyermek kezébe. Az a kisgyerek a csúnyábban rajzol, ír, a színezőtől sem fog megügyesedni. Ha pedig rákényszerítjük a gyermeket, hogy üljön ott és színezzen, ameddig mi mást csinálunk, pont az ellenkezőjét fogjuk elérni, mint amit akarnánk.
Ha nem magától akar színezni, hanem kényszerre tesz azt, egy idő után megutálja a ceruza-lap párosítást és ez kihathat majd a későbbi tanulmányaira. A színezőt inkább azután használjuk tudatosan, hogy megvannak az alapok. A vonalon belüli színezés, a színek választása stb.
Kézügyesség fejlesztése kisgyermek korban.
- Engedjük, hogy a gyermek kezébe vegye a dolgokat, legó, labda, fakocka stb. Érzékelés, tapintás fejlesztése. Természetesen szigorúan szülő felügyelete mellet!
- Labdajáték. Egymásnak gurítsuk a labdát, ezzel egyszerre fejlesztjük a szem – kéz koordinációt és a gömbérzéket.
- Újságpapír tépkedés. Akár papírmasékat is lehet készíteni közösen.
- Színes papírtépkedés. Mozaik, kollázs készítése.
- Gyurmázás. (gyurmafigurák, állatok készítése közösen)
- Papírhajtogatás (origami). Csákó hajtogatás és már lehet hajóskapitány.
- Folyékony szappan helyet hagyományos szappan használata. (Sokkal összetettebb kézmozgást igényel)
- Terményekből mozaik kirakó (bab, lencse, sárgaborsó)
Kézügyesség fejlesztése iskolás korban.
- Jenga, marokkó típusú társasjátékok, ezek a szem – kéz koordinációt fejlesztik
- Macskabölcső játék. Ezt közösen tudjuk játszani, a két agyféltekét hangolja össze. Egyszerre fejleszti a csukló mozgást és a szem – kéz koordinációját.
- Ollóval vágás. például testrész mintákat kivágni, majd összeilleszteni egy emberré.
- Labdajátékok. Egymásnak rúgni, gurítani, egymásnak dobni, pattogtatni egy kézzel majd váltott kézzel. Lehet akár versenyezni is, hogy a gyermek vagy a szülő tud többet pattogtatni.
- Evőpálcikával játék. Természetesen, ha nem áll rendelkezésre evőpálcika, Akkor lehet helyettesíteni hurkapálcikával is. A játék lényege, hogy megfogjuk a hurkapálcikát, mint az evőpálcikát és különböző kis tárgyakat (dobókocka, zseton, nagyobb gyöngy) megpróbáljuk áttenni az egyik helyről a másikra. Ez egy nehéz játék, viszont nagyon sok mindent fejleszt. Szem – kéz koordináció, kézügyesség, egyensúly, fogás, agyféltekék összehangolása.
- Agyagozás. Szintén nagyon sok készséget fejleszt. Szem – kéz koordináció, kézügyesség, finommotorika. Ha rendelkezünk koronggal, akkor még összetettebb a feladat. Több mindenre kell figyelni. Az elkészített tárgyakat kilehet festeni tetszés szerint. Ez egy nagyon jó közös program a gyermekünkkel.
